Kommentár: Ha valaki véletlenül hibernálódott egy évre, Radnóti Zsuzsa segítségével könnyen bepótolhatja a lemaradást. Mármint a színházi évaddal kapcsolatos lemaradást.
Használati utasítás azoknak, akik hozzám hasonló szinten tartanak a linkelésben, meg a kattintásban [klikkelésben, click-elésben].
1) Aki a teljes cikket szeretné olvasni, kattintson a legelső kattintható helyre (a kattinthatóságot az eltérő szín jelzi.)
2) Aki az írásban szereplő szerzőkre, művekre kíváncsi, az klikkeljen a többire.
3) Aki a cikkre, szerző(kre), mű(vekre) egyaránt kíváncsi, értelemszerűen ide és oda is clickelhet.
Radnóti Zsuzsa áttekinti a 2006/2007-es színházi évad főbb bemutatóit.
a 2006/2007-es évad legjelentősebb teljesítménye véleménye szerint Spiró György Prah című darabjának bemutatója volt Radnóti Színházban. (kritika róla: Koltai Tamás, ÉS)Valló Péter rendezésében, Börcsök Enikő és Schneider Zoltán játékával. Szintén Radnóti Zsuzsa véleménye, hogy Spiró provokatív, indulatokkal teli, sötéten szélsőséges szatirikus alkotó, mint volt a maga korában Gogol, Bernard Shaw, Remenyik Zsigmond vagy az osztrák Thomas Bernhard.
Az elmúlt szezonban még három örömteli, kiemelkedő siker fűződik három kortárs szerző nevéhez. Mindnyájan kölcsönmeséből, „kölcsönsagá”-ból írták önálló érvényű darabjaikat.
Tasnádi István Finitója Nyikolaj Erdmann Az öngyilkosának átirata. A darabot Mácsay Pál rendezte az Örkény Színházban.
Hamvai Kornél,(interjú róla: Hamvai Kornél , ÉS) egy kortárs angol szerző, Michael Frayn Balmorálját magyarította. A szerzőtnek többek között a Körvadászat, a Hóhérok hava és a Szigliget című darabjai ismertek.
Parti Nagy Lajos (Závada Pál írása róla Parti Nagy Lajos , ÉS) pedig Moličre (másik link Moliere) komédiáját, a Tartuffe-öt fordította át saját, mai történetté, miközben pontosan megtartotta az alapmű cselekményét és figuráit; ez utóbbi előadás a Nemzeti Színház Stúdiószínpadán Alföldi Róbert rendezésében vált sikerré.
Vidéken megtartott ősbemutatók: a Tatabányai Jászai Mari Színházban rendezte Kárpáti Péter azt darabot, melynek címe a Rejtő Jenőről szóló "Öldöklő tejcsarnok" :avagy Piszkos Fred nem lép közbe, sajnos.
A Veszprémi Petőfi Színház nagyszínpadán Egressy Zoltánnak egyik darabját, a"Balesetet" mutatták be. A Latinovits Zoltán Játékszínben volt látható Garaczi László különleges, bonyolult utalásrendszerű, izgalmas szövedékű mai életképsorozata, Gula Péter, a fiatal színész-rendező bátor előadásában.
Kiss Csaba saját maga rendezte történelmi játékát, a Kun Lászlót a Debreceni Csokonai Színházban.
Radnóti Zsuzsa nemcsak az aktuálisan bemutatott darabokra, hanem két drámakötetre is felhívja az olvasók figyelmét. Az egyik Bereményi Géza Az arany ára, melyben korábbi művein (Kutyák, Légköbméter, Halmi) kívül újabbak is szerepelnek: Az arany ára [a saját maga írta és rendezte filmből, az Eldorádóból készült színpadi változat], Shakespeare királynője [történelmi játék], Laura [musical] és a legújabb, Az ajtó [Szabó Magda regényének adaptációja].
A másik kötet Esterházy Péter: Rubens és a nemeuklideszi asszonyok (Magvető Kiadó).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése