Még a Február elején önkénteseket toborzott a könyvtár: Bárki, akinek heti egy-két óra szabadideje van, részt vehet a helyi hátrányos helyzetű lakosok olvasás, és matematikatanításában.
Ma fölsétáltam a felső emeleti piros termekbe, ahol még a ceruzasercegés is hallatszik, láttam, hogy a helyiség oldalán üvegablakos, zajszűrős szobák mindegyike foglalt. Olvasás, és matematikaoktatás folyt.
A tanárok legtöbbje frissnyugdíjas. Gyanítom, nem kell nekik két másodállás ahhoz, hogy a rezsit kifizessék. Láthatóan fittek ahhoz, hogy áldozzanak a köznek a rájuk zúdult szabadidőből. (Egy amerikai alkalmazott átlagosan 10-12 órát dolgozik naponta. Hétvégi program a kuponvadászat és a nagybevásárlás. Évi 15 nap szabadságból nem jutnak messzire. Európai utakat is nyugdíjasoknak szerveznek.)
A tanulók többsége fekete fiatal, akik kihullottak az iskolai rendszerből, aztán rájöttek arra, hogy tanulatlanul nincs sok esélyük a normális életre. Senki nem hajtotta őket, hogy a könyvtárba jöjjenek. Maguktól tették.
Az egyik kollégától megtudtam, hogy az első alkalommal a helyi „Metro” újságban hirdettek. A következő turnus híre pedig magától terjedt.
A könyvtár a helyiséget biztosította, a többi a helybélieken múlt.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése